Magadban beszélni az őrültség vagy a zsenialitás jele?
Akik magukban beszélnek, sokszor szégyellik ezt a szokásukat ismerőseik és családtagjaik előtt is. A legtöbben attól tartanak, hogy mások bolondnak nézik őket. Pedig a tudomány számos előnyét ismeri a jelenségnek, és sokkal inkább a zsenialitáshoz köti, mint az őrültséghez. Kíváncsi vagy, milyen előnyei vannak annak, ha magadban beszélsz és miért nem kell szégyenkezni emiatt? Kiderül legújabb adásunkból!
Az adást meghallgathatod a fenti lejátszón 2016. május 4., szerda 12:00 óráig. Ha viszont inkább olvasnád a cikket, görgess a kép alá!
20 önkéntes vett részt egy kifejezetten egyszerű amerikai kutatásban. Egy szupermarketben olyan mindennapi termékeket mutattak meg nekik, mint a banán vagy a joghurt. A kísérletben résztvevők felével kimondatták a termékek nevét hangosan, míg a többieknek csendben kellett maradniuk és pusztán a látásuk segítségével memorizálni a tárgyakat. Később arra kérték őket, hogy sorolják el, mely termékeket mutatták nekik a boltban. Azok, akik hangosan kimondták a termékek nevét, sokkal gyorsabban fel tudták idézni őket. Volt olyan is, aki 100 ezredmásodperccel volt gyorsabb csendben maradó társainál!
A kísérlet vezetője a Pennsylvaniai Egyetem kutatója, Gary Lupyan volt, aki azért indított kísérletet, hogy saját szokásának következményeit megismerje. Ő maga ugyanis rendszeresen beszél magában. Megfigyelte, hogy amikor a hűtőben keres valamit, sokkal gyorsabban megtalálja, ha közben hangosan ismételgeti, hogy mit keres. Saját tapasztalatai és a kutatás eredményei alapján összeállított egy listát arról, milyen előnyöket élvez az, aki magában beszél.
Amikor magadban beszélsz, az stimulálja a memóriádat. Amint kiejtesz egy szót, az agyad máris vizualizálja, vagyis megjeleníti azt, így pedig könnyebben tudod az emlékezetedbe vésni akár akaratlanul is. Ehhez kapcsolódik az az előny, hogy a hangosan kimondott dolgokra jobban tud összpontosítani az agyad.
Banálisan hangzik, de igaz, hogy amint kiejted a szádon a banán szót, lelki szemeid előtt máris látod a sárga színt, mert a két dolog olyan szorosan összekapcsolódik a tudatodban, hogy nem választhatók el egymástól. Így tehát amint hangosan kiejted a banán szót, a képe máris megjelenik előtted, ezért amikor ténylegesen meglátod magad előtt, sokkal hamarabb felismered, mintha nem mondtad volna ki hangosan.
Mindenki máshogy rendezi a gondolatait függetlenül attól, hogy éppen munka, párkapcsolat vagy más téma körül forognak. A döntéshozás folyamata is mindenkinél másképp zajlik, de az mindenkinek segít, ha hangosan kimondja gondolatait. Ezért is kérsz tanácsot minél több embertől, mielőtt egy fontos döntést meghoznál. És ha előfordult veled, hogy olyanhoz is tanácsért fordultál, aki nem igazán volt kompetens az adott témában, akkor tudd, hogy azért nem kerestél hozzáértő füleket, mert nem az volt a lényeg, amit válaszként kaptál. Sokkal inkább az, hogy hangosan kimondd a kételyeidet, megfogalmazd az érveidet és ezáltal Te magad átgondold a dilemmádat.
Míg ez a módszer a legtöbb témában működik, vannak olyan érzékeny területek mindenki életében, amelybe nem szívesen enged bepillantást senkinek. Lehet az egy esetleges befektetésről szóló üzleti döntés, egy ingatlanvásárlással kapcsolatos dilemma, vagy épp a gyereknevelés, esetleg a párkapcsolatban felmerülő nehézség. Ilyen esetekben sokszor egyetlen ember van, aki előtt őszintén ki mered mondani az érzéseidet: saját magad.
Amit ugyanis csak saját magad előtt ismersz el és mondasz ki hangosan, azt nem fordíthatja ellened senki. Ugyanakkor azzal, hogy kimondod a problémát, magad is szembesülhetsz a komolyságával vagy épp a jelentéktelenségével. Akármivel is küzdesz, ha megpróbálod magadnak hangosan ismertetni a problémát, akkor jobban átláthatod az okokat és a következményeket, ráadásul könnyebben össze is kapcsolhatod az egyes eseményeket. Nem véletlenül szokták a pszichológusok azt tanácsolni, hogy próbálj eltávolodni a problémától, amivel szemben találtad magad. Ha ugyanis kívülről próbálod szemlélni az eseményeket, észrevehetsz olyan lehetőségeket is, melyek érintettként nem jutottak volna eszedbe. És mi más lehet jobb módja az eltávolodásnak annál, minthogy megpróbálod külső szemlélőként leírni a történteket?
Jó példa erre, ha munkahelyváltáson gondolkodsz. Képzeld magad elé a legkülönfélébb ismerőseidet és családtagjaidat szépen sorban, ahogyan elmondod nekik az okokat, ismerteted az új lehetőségeidet és a terveidet. Ha a szüleidnek beszélsz róla, valószínűleg az lesz a középpontban, hogy az új lehetőség mennyire biztos lábakon áll, hosszú távon milyen előnyökkel jár és mi olyat biztosít, amit az előző munkahelyen nem kaptál meg.
Ha a legjobb barátodnak vagy barátnődnek meséled, akkor talán a szebb környezet, a korban közelebb álló kollégák és a jónak ígérkező társaság lehetnek a fő érvek.
Ha a gyerekednek adsz magyarázatot a váltásra, akkor a több szabadidő vagy épp a különleges juttatások kerülhetnek a középpontba.
És érdemes eljátszani azt a beszélgetést is, ami egy riválisodhoz kötődik. Mit mondanál az új lehetőségről egy régi osztálytársnak, egy volt kollégának vagy épp egy exednek? Minél több ilyen beszélgetést játszol el, annál több szemszögből tudod megvizsgálni a helyzetet, és annál könnyebben látod majd át teljes egészében.
Természetesen az, ha magadban beszélsz nem helyettesíti a társas kapcsolatokat, de mindenképpen érdemes a beszélgetések előtt ilyen módon átgondolni és strukturálni a mondanivalódat, mert amikor a valódi párbeszéd lezajlik, sokkal összeszedettebb és felkészültebb leszel. Olyan esetekben pedig, amikor valójában nem vársz tanácsot, csak informálni szeretnéd a környezetedet egy változásról, kifejezetten előnyös lehet előtte hangosan kimondva elpróbálni a bejelentésedet. Biztos lehetsz abban, hogy azok a kérdések, melyek benned felmerülnek a saját történeted hallatán, másoknak is eszébe jutnak majd, így előre fel tudsz készülni a kínos kérdésekre is.
De ha ennyi előnye van annak, ha valaki magában beszél, akkor miért szokás őrültnek tartani az ilyen embereket? Erre is van magyarázat. Azt mindig is tudtuk, hogy a határ zsenialitás és őrültség között meglehetősen vékony, azonban a tudomány 5 évvel ezelőtt ért el áttörést a témában egy svéd kutatócsoport munkájának köszönhetően. A stockholmi Karolinska Intézet kutatói szerint az átlagosnál kreatívabb elme a skizofrén elméhez hasonlóan nem tudja normális módon megszűrni az információt, viszont így képessé válik arra, hogy új összefüggésekre bukkanjon, vagyis eredeti ötleteket alkosson.
Azt több tanulmány is igazolja, hogy a kreatív képességek nagyobb számban jellemzők azokra, akiknek családjában előfordult már elmebetegség, így skizofrénia vagy bipoláris zavarok. Az szintén köztudott, hogy a skizofrénekre és az egészségesnek tartott, de kreatív elmékre egyaránt jellemzőek a szokatlan vagy bizarr képzettársítások.
A jelenség okaként pedig a dopamint azonosítják a tudósok. A skizofréniában szenvedők és a kreatív emberek a normálisnak nevezett emberektől eltérően reagálnak az örömérzetet okozó vegyületre, vagyis a dopaminra. A kutatók egy 14 egészséges résztvevővel elvégzett kísérletnek köszönhetően megállapították, hogy a kiemelkedően kreatívak agyának talamusz részében lényegesen kevesebb dopaminreceptor van, mint az átlagos kreativitással rendelkező résztvevőknek. Ugyanez az alacsony receptorsűrűség jellemző a skizofréniában szenvedők agyára is, így tehát a tudomány szerint van kapcsolat az elmebetegség és a kreativitás között.
Hogy ezt az állítást milyen erősen támasztja alá a történelem, ahhoz elég egyszerűen megnézni, hogy a legnagyobb írók, költők, festők vagy épp zeneszerzők között kik küzdöttek valamilyen elmezavarral. Balzac, Beethoven, Goethe és Donizetti mellett Dickens, Hemingway, Newton, Picasso, Tolsztoj és még sokan mások szenvedtek bipoláris zavarban, depresszióban vagy más mentális betegségben. Így nem csoda, hogy tartja magát az elmélet, mely szerint a mentális betegségek nem gátolják a művészeket az alkotásban, hanem épp ellenkezőleg: egyenes utat kínálnak a kreatív önmegvalósítás felé.
Ha szoktál magadban beszélni, nincs okod szégyenkezni! Ez a szokásod segít rendezni a gondolataidat, hozzájárul az emlékezőképességed fejlesztéséhez, és az önmagadhoz való viszonyodat is erősíti. Ha valaha is kellemetlen helyzetbe kerülnél emiatt, jusson eszedbe, milyen sok pozitív hatása van az életedre. Vagy gondolj a híres amerikai pszichológus, Brian Spellman szavaira: "Magadban beszélni, az teljesen rendben van. Válaszolni rá, na az már kockázatos!"
Ha tetszett, amit hallottál vagy olvastál, és szívesen meghallgatnád a többi adásunkat, ne hezitálj: töltsd le a MentorFM alkalmazást ingyenesen iOS vagy Android eszközödre. Ha pedig lemaradtál az adásról itt a weben, ne aggódj: az alkalmazásban korlátlan ideig meghallgathatod ingyen, keresd az Ön- és emberismeret csatornában. Töltsd le az appot most!
Letöltés:
Android Letöltés:
Apple iOS
