Netflix, Uber és társai: gazdasági innováció vagy piaci háború?
A Magyarországon is jelenlévő Uber nevű vállalat a világ legértékesebb startupja lett azzal, hogy értéke elérte a 62,5 milliárd amerikai dollárt. Csak összehasonlításként: ezzel lekörözi például a General Motors cégértékét, illetve megközelíti a 650 milliárd dollárra becsült Apple cégértékének egytizedét, ami egy startup vállalkozástól elismerésre méltó eredmény.
Ilyen óriási szám láttán felmerül a kérdés, hogy vajon milyen jövő vár azokra az iparágakra, melyekben megjelenik egy megosztáson alapuló közösségi gazdaságra építő szereplő. Ez előnyös a gazdaságnak vagy inkább fékezi azt? Tönkreteszi a munkahelyeket vagy inkább újakat teremt? Kérdések sokaságát veti fel az ilyen cégek elképesztő sikere, a Portfolio.hu összefoglalója alapján készült adásunkban pedig igyekszünk megválaszolni a legfontosabbakat itt, a MentorFM-en.
Az adást meghallgathatod a fenti lejátszón 2016. május 2., hétfő 12:00 óráig. Ha viszont inkább olvasnád a cikket, görgess a kép alá!
A megosztáson alapuló közösségi gazdaság lényege az, hogy a résztvevők megosztják egymással kihasználatlan kapacitásaikat, erőforrásaikat vagy tárgyaikat. A digitalizációnak köszönhetően ezt legtöbbször online, egy weboldalon vagy mobilalkalmazáson keresztül teszik. Alapja a közösség tagjainak egymás felé irányuló bizalma, és ennek kapcsán egy nyilvános értékelési rendszer. Költséghatékonyságának titka abban rejlik, hogy a résztvevők egyrészt környezettudatosságra és hatékonyabb erőforrás kihasználásra törekszenek, másrészt csak időszakosan veszik igénybe a szolgáltatásokat, vagyis csak akkor és azért fizetnek, amit és amikor ténylegesen használnak.
Gondoljunk csak a Magyarországon Telekocsi néven emlegetett szolgáltatásra, melynek egyik képviselője az Oszkar.com. A felhasználók belföldi és külföldi útjaikat az autójuk típusának megjelölésével, az indulás és érkezés időpontjával, valamint egy részletes leírással együtt teszik közzé, így aki ugyanazon az útvonalon azonos időben szeretne utazni, lényegesen olcsóbban és rugalmasabban teheti ezt meg, mintha vonatot vagy más közlekedési eszközt venne igénybe. Aki pedig bérbe adta az autójában lévő ülést, szintén jól jár: költségei csökkennek, és még az út is izgalmasabban telik.
A modell alapja tehát az, hogy a többletkapacitással rendelkező felhasználók különféle szolgáltatásokat vagy termékeket kínálnak azoknak, akiknek erre szüksége van. Eddig egyszerűen hangzik. A problémát azonban az jelenti, hogy ezek az úgynevezett sharing economy közösségek nem önszerveződők, hanem egy profitorientált vállalkozás hozza őket létre. Mivel azonban a felhasználók önkéntes munkavállalására építenek, más működési és adózási szabályozások vonatkoznak rájuk, mint a piacon hagyományos módon jelenlévő szolgáltatókra. Így piacvesztést okoznak azoknak, akik korábban központosítva, lokális piacokon szervezték tevékenységüket.
A megosztáson alapuló közösségi gazdaság egyik legnagyobb előnye az, hogy a szolgáltatások újraelosztásának köszönhetően hatékonyabbá válik az erőforrás-felhasználás, ami környezettudatosabb gazdálkodást tesz lehetővé. Erről szól a fuvarszervezést reformáló Uber, a szálláspiacot forradalmasító Airbnb, az online streaming szolgáltatást nyújtó Netflix és számos más ismert sharing economy közösség is. A lista természetesen korántsem teljes, hiszen az elmúlt 15 évben több mint 200 üzleti modell összesen 11,5 milliárd amerikai dollár befektetést kapott. Különösen az elmúlt 5 évben ugrott meg a hasonló startupok száma - és a sikereiket elnézve, a tendencia valószínűleg folytatódik majd a jövőben is. Jelenleg a sharing economy közösségek a következő szektorokban a legnépszerűbbek: közlekedés és személyszállítás, turizmus és vendéglátás, pénzintézeti szektor, szórakozás és telekommunikáció.
A "városi személyszállítás" kifejezésről évekkel ezelőtt mindenkinek valamely taxitársaság neve ugrott be elsőre, manapság viszont az Uber vette át ezt a szerepet. A szolgáltatás nagyszerűsége az egyszerűségében rejlik: mivel a nagyvárosokban mindenki közlekedik, rengeteg dugó alakul ki, ráadásul a tömegközlekedési eszközök is zsúfolásig telítettek. Ugyanakkor itt él a legtöbb olyan ember, aki fogékony az innovációra és a digitális trendekre, így a feladat adott volt. Létre kellett hozni egy olyan szolgáltatást, mely lehetővé teszi az autók minél jobb kihasználtságát, miközben kényelmesen és akár útközben is igénybe vehető, előzetes foglalás nélkül. Az Uber mindezt kiválóan megtestesíti, így a könnyen használható platform és a hatékony üzleti modell találkozása egy hatalmas üzleti sikert vont maga után. A Portfolio.hu összefoglalójából kiderül, hogy a cég értéke ma az éves magyar GDP kétharmadát teszi ki, és többet ér például a General Motorsnál is. Jelenleg a világ 58 országának 383 városában van jelen. Ezek közül számos városban az autók mellett helikoptereket vagy motorcsónakokat is lehet rendelni a lokális adottságoktól függően.
De említhetnénk az olyan közösségi autóbérlési szolgáltatókat is, mint például a Zipcar, ami azt használja ki, hogy egyre több ember idegenkedik az autóvásárlástól a magas fenntartási költségek és a parkolási nehézségek miatt. Egyre többen csak akkor szeretnének autót használni, amikor valóban közlekednének is vele, a birtoklással járó gondoktól pedig igyekeznek szabadulni. Ezt pedig egyre több autógyártó is felismerte: a BMW például DriveNow néven hozott létre autómegosztó szolgáltatást saját gépjárművekkel, így nemcsak felismerte a keresletet, de próbálja ahhoz igazítani kínálatát. És nem a BMW az egyetlen; az autógyártók közül egyre többen foglalkoznak autómegosztó szolgáltatás bevezetésével.
A távolsági személyszállítás is hatalmas forradalmon megy keresztül: a francia BlaBlaCar értékét 1,6 milliárd amerikai dollárra becsülik. Egyre többen osztják meg szabad üléseiket más utazókkal cserébe azért, hogy ők is hozzájáruljanak az utazási költségekhez. Magyarországon a már említett Oszkar.com az egyik legismertebb ilyen szolgáltató, mely a profitját úgy szerzi, hogy jutalékot kér a sofőröktől minden egyes utas után, aki az ő weboldalukon keresztül foglalta le a helyét.
A turizmus és vendéglátás szektor kiemelkedő szereplője a Magyarországon is egyre nagyobb teret hódító Airbnb, amely 1,5 millió kiadó szállást biztosít a világ 190 országában. Értékét 2015 júliusában 25,5 milliárd dollárra becsülték. Az üzleti modell lényege, hogy a bevétel két forrásból érkezik. Egyrészt a szállásadók 3%-os díjat fizetnek a portálnak a felületért és azért, hogy meghirdethetik kiadó szállásaikat, másrészt minden szállásfoglalás tartalmaz egy úgynevezett szervizdíjat, amely 6-12% között mozog az adott országra vonatkozó szabályzattól függően. Így tehát a szállást kínálók és keresők egyaránt fizetnek az Airbnb részére minden egyes tranzakciónál. S hogy mennyire élelmesen kapcsolódnak össze a megosztáson alapuló közösségi gazdasági modellek, azt jól mutatja a Hostie nevű magyar cég alapítása is. Ők kifejezetten az airbnb-n szállást kínálóknak segítenek azzal, hogy takarítják a szálláshelyeket, intézik az adózással kapcsolatos ügyeket, menedzselik a foglalásokat és gyakorlatilag teljes körűen intéznek minden olyan feladatot, mely a szálláskiadással jár. Ugyan elkérik cserébe a bevétel 20-25%-át, azonban ez is csekély ár azért cserébe, hogy a tulajdonosnak semmilyen terhet ne jelentsen a szálláskiadás.
A szórakozás és a telekommunikáció világa teljesen átalakult az elmúlt években. Ma már nincs szükség fizikai hordozókra, hiszen a filmek, zenék és videók egyszerűen és gyorsan hozzáférhetők digitálisan. Ha zenéről van szó, ma már nagyon kevesen veszik meg egy művész teljes albumát, helyette különböző előadók legjobb dalaiból készítenek lejátszási listákat, és azokat hallgatják. A lemezkiadók és a filmstúdiók pedig kénytelenek elfogadni a változásokat.
2016 január elején bombaként robbant a hír, miszerint a Netflix 130 új országra terjeszti ki videóstreaming szolgáltatásait, így most már Magyarországon is lehetőség van legálisan, online nézni filmeket és sorozatokat. A Netflix üzleti modellje arra épül, hogy a saját gyártású vagy megvásárolt médiatartalmakat tovább értékesítik az előfizetőiknek, akik a havidíj megfizetését követően kiváló minőségben nézhetik kedvenc filmjeiket vagy épp sorozataikat.
A zenék világában jelenleg a Spotify a piacvezető: 20 millió előfizetővel és átlagosan havi több mint 75 millió felhasználóval büszkélkedhet. A Deezer 6,3 millió felhasználóval elmarad mögöttük, de így is népszerűnek számít. Ugyanakkor az online streaming piacának figyelemre méltó szereplője az Apple is, hiszen mindössze fél éve indították el az Apple Music névre keresztelt online streaming szolgáltatásukat, és máris 10 millió felhasználót tudhatnak magukénak. Ebben természetesen jelentős szerepe van a cég által eladott több százmillió iPhone-nak, de éppen emiatt tűnik úgy, hogy ez még csak a kezdet számukra.
A pénzintézeti szektor sem kivétel azok közül, ahol a rendelkezésre álló javak újraelosztása került a középpontba. A leendő adósokat és hitelezőket - vagyis ebben az esetben befektetőket - az úgynevezett "peer to peer" platformok szolgálják ki. Ezeknek lényege, hogy a hitelért folyamodók bankok helyett magánbefektetőket keresnek. 2014-ben 5,5 milliárd amerikai dollárt hiteleztek Amerikában ezeken a platformokon keresztül, és becslések szerint ez az összeg 2025-re eléri majd a 150 milliárd dollárt. Ezen a területen a legismertebb szereplő a Lending Club, amely 2007-ben indult, és azóta 16 milliárd dollárnyi hitelszerződés megkötéséhez járult hozzá. Elemzők szerint a cég növekedési fázisban van, ami kevésbé meglepő, mint az, hogy a gyakorlatban ez mit jelent. A vállalat működési bevétele a tavalyi utolsó negyedévben közel kétszeresére, 134,5 millió dollárra emelkedett az egy évvel korábbi, azonos időszakhoz képest. A működési bevételnél fontos említeni, hogy ez a kamatbevételektől tisztított összeg, hiszen a kamatot a befektetők kapják.
A pénzforgalmi szolgáltatások rendkívül népszerűek a startupok körében, ami nem meglepő, tekintve, hogy a bankok bevételeinek nagyjából a harmada származik belőle. Az 50 országban jelenlévő Transferwise nevű startup az egyik legkiemelkedőbb vállalkozás mind közül. Szolgáltatásuk lényege, hogy úgy párosítják össze a világ különböző pontjairól induló, külföldre címzett utalásokat, hogy a pénzösszegek valójában az országban maradjanak. Gyakorlatilag összepárosítják és újracímzik az átutalásokat. Például amikor egy ügyfél Londonból Budapestre küld egy összeget, míg egy budapesti ügyfél Liverpoolba címzi az utalását, akkor a pénz határokon átívelő utaztatása helyett egyszerűen átirányítják az utalásokat mindkét országban, de a határon belül. 2011-es indulása óta 91 millió dollárnyi kockázati tőkét szereztek, és havonta átlagosan 500 millió angol fontnyi átutalást bonyolítanak.
Üzleti körökben egyre nagyobb teret hódít magának az úgynevezett "crowdfunding", melynek lényege, hogy egy személy vagy vállalat előre meghatározott cél megvalósítására a közösségtől szerez tőkét. Itt nem kölcsönről van szó, mert az összeget a projekt megvalósítása után nem kell visszaadni, mindössze valamilyen nem anyagi jellegű visszatérítést szokás felajánlani cserébe. Ez lehet egy találkozó az ötletgazdával, vagy akár a finanszírozási projekt végtermékének egy példánya is. Az egyik legnépszerűbb weboldal, ahol a közösségi finanszírozással megvalósítani kívánt ötleteket tehetik közzé a felhasználók, a Kickstarter, ahol mára 10 milliónál is többen adtak összesen 2,2 milliárd dollárnyi tőkét olyan ötletekre, melynek megvalósításában láttak fantáziát.
Hazai "crowdfunding" kampányra jó példa az az online közösségi marketing tréning, melyre a szükséges összeget az RG Stúdió közösségi finanszírozás keretében szerezte meg. A kampánynak köszönhetően 120 vállalkozó összesen másfélmillió forinttal támogatta a tréning létrejöttét, mely igazi mérföldkőnek számít a hazai közösségi finanszírozásban. A projekt ötletgazdájával, Lévai Richárddal exkluzív interjút készített a MentorFM, így ha kíváncsi vagy a részletekre, ajánljuk figyelmedbe "A sikeres közösségi finanszírozás titka a magyar KKV-szektorban" című adást, melyet A megtérülő online jelenlét csatornában találsz.
A megosztáson alapuló közösségi gazdaságnak számos előnye van nemcsak a felhasználók, de a gazdaság szempontjából is. Ugyanakkor nem véletlen, hogy ezen cégek kapcsán külföldön gyakran használják a "disruptive innovation" kifejezést. Ez magyarul szó szerinti fordításban bomlasztó innovációt jelent, és hazánkban leginkább a "teremtve romboló" kifejezést használják rájuk. Szinte kivétel nélkül olyan iparágakat alakítanak át, melyből a korábbi piacvezetőket kiszorítják, vagy legalább is a piaci részesedésükből vesznek el egy szeletet. Mivel ez hosszú távon azzal járhat, hogy a sharing economy cégek monopolhelyzetbe kerülnek a saját piacukon, ezért fontos, hogy a szabályozók új szabályrendszer alkotásával a piaci versenyt támogassák. A piacukat elveszítő hagyományos cégek, valamint a munkájukat elveszítő alkalmazottak pedig egyértelműsítik, hogy szabályozói fellépésre van szükség annak érdekében, hogy a régi és új iparágak egyforma feltételek mellett, az adózást nem elkerülve szerezzenek piaci részesedést.
Az egyik legfontosabb szabály, amelyet a hagyományosan működő cégek sürgetnek az lenne, ha a megosztáson alapuló közösségi gazdasági modellben a platformszolgáltató vállalná és vallaná be a résztvevők által ellátott munka után fizetendő adót. Ha ugyanis a megosztáson alapuló gazdasági modellben az alkalmazottak önfoglalkoztatók és saját maguk után adóznak, míg a hagyományosan működő cégek az alkalmazottak után fizetnek adókat és járulékokat, akkor jelentős versenyelőnyhöz jutnak a közösségi modellt alkalmazók a hagyományosan működő cégekkel szemben. Ráadásul a platformszolgáltatókat a legtöbb esetben nem kötelezik adatszolgáltatásra, így az sem megállapítható, hogy aki a közösségi gazdasági modellben dolgozik, megfizette-e saját maga után a kötelező mértékű adót és járulékokat. Az is jelenthetne megoldást, ha a hagyományos, iparágra jellemző sztenderdeket az új szereplőkre is érvényesítenék, azonban ez sem egyszerű feladat. A taxitársaságok és az Uber harcánál például egyértelmű, hogy annyira másféle modell alapján működnek, hogy nehéz egy egységesen alkalmazható szabályrendszert felállítani, ami kiegyenlíti a két modell terheit és lehetőségeit.
A hagyományos szereplők azt is kívánatosnak tartják, hogy a közösségi modellt alkalmazóknál rendszeres ellenőrzést tartsanak annak érdekében, hogy a szabályokat ne kerülhessék meg. Ahogyan az is észszerűnek hangzik, hogy az alkalmi munkavállalókra könnyített szabályozás vonatkozzon, míg a főállásban közösségi modellben dolgozókat erőteljesebb szabályozás alá vonják.
Látható, hogy a megosztáson alapuló közösségi gazdaság előtt óriási jövő áll, ugyanakkor veszélyt jelent a hagyományosan működő, központosított vállalatok működésére nézve. Annak érdekében, hogy minél kevesebb alkalmazott veszítse el a munkáját, egyre inkább előtérbe kerül a folyamatos önfejlesztés és képzés, hiszen hosszú távon azok a munkavállalók és vállalkozók fognak tudni megélni szakmájukból, akik kellően rugalmasan alkalmazkodnak a folyamatosan változó piaci feltételekhez. Both Vilmos, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnökségi tagja is erre hívta fel figyelmet nyilatkozatában. Szerinte "A köznevelésben holnaptól, a felnőttképzésben mától, a felsőoktatásban tegnaptól kellene elkezdeni a célzott, tudatos képzési politika megvalósítását, hogy mindenki úgy tekintsen a munkájára, mint ami egy veszélyeztetett állatfaj."
Ha tetszett, amit hallottál vagy olvastál, és szívesen meghallgatnád a többi adásunkat, ne hezitálj: töltsd le a MentorFM alkalmazást ingyenesen iOS vagy Android eszközödre. Ha pedig lemaradtál az adásról itt a weben, ne aggódj: az alkalmazásban korlátlan ideig meghallgathatod ingyen, keresd A megtérülő online jelenlét csatornában. Töltsd le az appot most!
Letöltés:
Android Letöltés:
Apple iOS
